Akár saját termés, akár a helyi piacról szerezzük be a paradicsomot, egy kis energiabefektetéssel tartósítószer- és adalékmentes zamatos paradicsomszósz készülhet télire.
A kis veteményesben paradicsom dömping van. Eddig paprika is volt rendesen, így amit nem érkeztünk megenni, azt eltettem lecsónak, de egy ideje a paradicsom abszolút túlsúlyba került, így az el nem fogyasztott tekintélyes mennyiségre ki kellett találni valamit.
Gyakran sütök pizzát, a pizzakrémet pedig frissen szoktam kikeverni üveges paradicsompüréből. Amíg kel a tészta valamennyire össze is érnek benne az ízek, de azért nem éreztem sose tökéletesnek. Innen jött az ötlet, hogy a frissen kevert pizzakrém és a bolognai ragu fűszerezését keresztezem és egy 2 az 1-ben paradicsomszószt főzök be.
2 dl-es üvegeket vettem elő, egy üveg pont egy tepsi pizzára elég, bolognaihoz 2 üveg is elmegy, de így tuti annyi lesz felbontva, amennyi el is fogy.
Nem került több energiába, mint az ebédhez egy második fogást megfőzni, de tuti áldani fogom az előrelátásom, amikor csak le kell kapnom a polcról. A frissen keverthez képest pedig ezerszer finomabb, alaposan összeért ízvilágot kaptam a végére.
Persze tudom, hogy a boltokban a polcokon sorakoznak az ilyen szószok…De: ezek egy része tele van ízfokozóval meg tartósítóval, másik része alig látott paradicsomot és javában keményítővel sűrített víz inkább. Van olyan, aminek ki vagyok békülve az összetételével, de azok meg általában árban nem tetszenek, ezért szoktam inkább paradicsompüréből gyorsan összedobni.
De ha az ember lánya szeret befőzni, nem kérdés, hogy megéri-e ezt elkészíteni, nálam ezennel bővült a nyári befőzés kötelező darabjainak listája. Ha van saját termés, akkor nem kérdés, de én szerintem még piacon beszerzett paradicsomból is megéri elkészíteni az anyagiak tekintetében is. Környezeti szempontból pedig – helyi paradicsom, újrafelhasznált üvegek, nincs szállítás – a környezet csak jól járhat vele. 🙂
Itt pedig a recept, aminek a fűszerezése csak irányadó, lehet kevesebb és több is – felhasználástól és ízléstől függően nyugodtan lehet módosítani, kóstolgassuk közben:
Hozzávalók:
- 3 kg paradicsom
- 2 fej vöröshagyma
- 1 teáskanál só
- 2 evőkanál oregánó
- 3 babérlevél
- 1 evőkanál bazsalikom
- 1 evőkanál cukor (ízlés szerint, akár el is hagyható)
- 3 nagy gerezd fokhagyma
- kevés olaj
- 1 tk cukor
- 3 gerezd fokhagyma
Elkészítése:
- Először a paradicsomot megszabadítjuk a héjától. Egy lábasban vizet forralunk. A megmosott paradicsomok alján éles késsel bemetszünk egy keresztet, kicsumázzuk és kb. fél-egy percre a forró vízbe tesszük őket. Egy másik edénybe hideg vizet engedünk és abba szedjük át a paradicsomokat, alul a felpöndörödött résznél fogva lehúzzuk a héját.
- Egy edényben (érdemes dupla aljút választani, le ne égjen) kevés olajon megdinszteljük a kockára vágott hagymát.
- A meghámozott paradicsomokat nyolcadokba vágjuk, hozzáadjuk a dinsztelt hagymához és hagyjuk főni.
- Ha már megpuhult, lehúzva a tűzről botmixerrel pépesítjük, majd megfűszerezzük a többi hozzávalóval és főzzük tovább.
- Ha már elfőtte a levét és a kívánt állagra sűrűsödött (ez kb. 1,5-2 óra főzés, elég csak időnként megkeverni, ha jó edényünk van), kihalásszuk belőle a babérlevelet és elzárjuk.
- Alaposan elmosott (még jobb, ha kifőzött), száraz üvegekbe merjük még forrón (minél forróbb, annál jobb), rácsavarjuk a tetőket és 5 percre fejre állítjuk, majd vissza.
- Végül száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
Én mostanában az egyik bevásárló kosaramat használom dunsztolásra. Az alját, oldalát kibélelem törölközőkkel, megpakolom az üvegekkel és a tetejére is törölköző megy, így körülbelül egy nap alatt hűlnek ki. A dunszt tartósító hatásához elengedhetetlen, hogy minél tovább tartsák a befőttek a hőt. Éppen ezért, ha esetleg ettől kevesebb mennyiségnek esnénk neki, javaslom, hogy üvegbe zárás után kapjanak egy nedves dunsztot a száraz helyett (gyöngyöző vízben 30 perc), mert kis mennyiségnél nehezebb úgy szigetelni, hogy kellő ideig tartsák a hőt.
Ebből a mennyiségből kb. 1,6 liter paradicsomszósz lett, 8 db kis üveget töltött meg.
Persze túl sokáig nem bírtam, pár napra rá sütöttem egy pizzát és ilyennel kentem meg. Hát mit mondjak, eddigi pizzáim se voltak rosszak, de ez egyenesen mennyei volt, megérte. 🙂
