Hamarosan nem csak rendeletben, hanem a gyakorlatban is életbe lép a kötelező visszaváltás rendszere. Íme a legfontosabb tudnivalók!
2023. október 4-én megjelent a rendelet a visszaváltási díjas termékekről. Ennek értelmében 2024. január 1-től életbe lép az italos csomagolásokat érintő kötelező visszaváltási rendszer, bár érdemleges változást ez majd csak júliustól fog eredményezni várhatóan.
Miért szükséges a visszaváltási rendszer?
A műanyag nem az ördögtől való dolog, számos előnye van: olcsó az előállítása, jól formálható, tartós stb. Sok olyan helyzet van a mindennapi életben, amikor praktikus tulajdonságai révén van létjogosultsága. A problémát az jelenti, hogy köré épült az eldobhatóság kultúrája, ami rengeteg műanyag hulladékot eredményez. A ’60-as évekhez képest mára 20-szorosára emelkedett az előállított műanyag mennyisége. Ennek 40%-át Európában ma csomagolásra használják fel.
Az EU törekvései közé tartozik az átállás a jelenlegi lineáris gazdasági modellről a körkörös gazdaságra. Ebben a nyersanyagok nem vesznek kárba, újrahasznosítás révén körforgásban maradnak és eleve kevesebb hulladék keletkezik a megelőzés révén. Ennek értelmében előtérbe kerülnek az újrahasználható, többször használatos, illetve a hosszabb élettartamra tervezett, javítható termékek.
Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a tagállamoknak – így nekünk is – bizonyos célszámokat teljesíteni kell, például:
- legkésőbb 2040-re a települési hulladék legalább 65 %-át újra kell hasznosítani (ez ma hazánkban kb. 32 %)
- legkésőbb 2040-re a települési hulladék legfeljebb 10 %-a kerülhet hulladéklerakóba (ez most kb. 50 %)
- 2025-re a PET palackok legalább 25 %-ának, 2030-ra 30 %-ának újrahasznosított alapanyagból kell készülnie
- 2025-re az összes csomagolási hulladék 65 %-át, 2030-ra 70 %-át újra kell hasznosítani
- 2025-re a műanyag italcsomagolások 77 %-át, 2029-re 90 %-át vissza kell gyűjteni újrahasznosítás céljából
Jelenlegi helyzet
Hazánkban 2020-ban egy főre vetítve 416 kg vegyes hulladék keletkezett, ez összesen több, mint 2 millió tonna. Ennek nem elhanyagolható része – 15 %-a – műanyag volt, amely nem hasznosult újra, gyakorlatilag kárba veszett, mint nyersanyag.
Évente több, mint 3 milliárd palack kerül Magyarországon forgalomba. Ennek viszont csak töredéke kerül újrahasznosításra. A kitűzött célok legnagyobb kihívása jelenleg maga a műanyag hulladék elkülönített visszagyűjtése. A szelektív hulladékgyűjtésben nem elég motiváltak az emberek, nem élnek elegen a lehetőséggel. A kötelező visszaváltási rendszerrel a várakozások szerint akár a palackok 90%-a is begyűjtésre kerülhet.
A visszaváltás részletei
- a belfödön forgalomba hozott 0,1-3 literes fogyasztásra kész vagy koncentrátum italok műanyag, fém és üveg csomagolását (akár doboz, akár palack) érinti (tej és tej alapú készítmények kivételével)
- az érintett termékek egy jól látható, tartós jelöléssel illetve vonalkóddal lesznek ellátva
- az ide sorolható egyszer használatos csomagolások után 50 Ft visszaváltási díjat kell megfizetnünk vásárláskor, amelyet visszaváltáskor visszakapunk pénz vagy utalvány formájában, vagy akár jótékonysági célra is felajánlhatjuk
- az ide sorolható többször használatos csomagolások esetében a gyártó határozza meg a visszaváltási díjat
- azok a gyártók, akik évi 5000 darabnál kevesebb ilyen terméket hoznak forgalomba, mentesülnek a rendelet alól
- ha az értékesítés során a csomagolás nem kerül átadásra (pl. a poharunkba öntik), akkor a visszaváltási díj nem terheli a fogyasztásunkat
- minden 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletben rendelkezésre áll majd visszaváltó automata, de akár kisebb üzletek is csatlakozhatnak
- az 1000 főnél nagyobb településeken is biztosítani kell a visszaváltást
- a gyártók kaptak haladékot, így 2024. június 30-ig a kötelezően visszaváltási díjas termékek az ezen rendelet előtti feltételekkel, azaz logó és visszaváltási lehetőség nélkül is forgalomba hozhatók
- a 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek továbbra is forgalmazhatók, így akárcsak az egyszer használatos műanyagok betiltása esetében, a nagyobb beraktározott mennyiségek miatt még ezen a dátumon túl is fogunk találkozni olyan palackokkal, amiket nem tudunk visszaváltani, pedig egyébként kellene
- 2024. június 30. után már nem lehet forgalomba hozni az ide sorolható termékeket a jelölés nélkül
- a 2024. 01.01. előtt forgalomba hozott betétdíjas termékeket nem érinti
Továbbá az eddig megszokott „Tapossa laposra!” jelmondatot a kötelezően visszaváltandó palackoknál el kell felejteni, ugyanis az automaták csak sérülésmentes, leolvasható állapotban tudják azonosítani a palackokat az alakjuk, tömegük és vonalkódjuk alapján. Az azonosítás után persze az automata tömöríti/töri a palackokat a helytakarékosság végett.
A többször használatos kötelezően visszaváltási díjas termékeknél a gyártó a forgalmazóval kötött megállapodásban határozza meg a termékek állapotára vonatkoző követelményeket.
Mi lesz a többi palackkal?
Azokat palackokat, amelyeket 2024. június 30. előtt a kötelező visszaváltás jelölése nélkül hoztak forgalomba, illetve amelyeket egyáltalán nem is érint a kötelező visszaváltás (és a gyártója sem látja el önkéntesen ilyen jelöléssel), továbbra is a szelektív gyűjtőedényekbe kell dobni. Helytakarékosság végett ezeket a műanyagokat továbbra is érdemes laposra taposni.
Összegzés
A kötelező visszaváltási rendszer az anyagi vonatkozása révén valószínűleg már eléggé motiválja majd az embereket a visszagyűjtésre és jelentősen emelkedni fog az újrahasznosítás aránya. Gyakorlatilag az eddigi nem túl hatékony szelektív gyűjtést emeli egy új szintre. Így kevesebb hulladék kerül lerakásra és ráadásul a nagyobb szelektivitásnak köszönhetően jobb minőségű alapanyag állhat majd rendelkezésre.
Ha a hulladékhierarchiát nézzük, környezeti szempontből a legelenyősebb a megelőzés, azaz a többször használatos csomagolások előtérbe helyezése lenne. Sajnos a rendelet szerint a többutas termékek némi hátrányt szenvednek, hiszen nem írja elő a visszaváltásukhoz szükséges automaták kötelező telepítését és kezelési díj sem jár érte, ami ösztönözné a kereskedéseket erre. De ha azt nézzük, hogy a szelektív gyűjtés is kihívás jelenleg a társadalmunknak, akkor ennek is örülni kell. Bízzunk benne, hogy a következő lépések már ezt fogják szorgalmazni!
Felhasznált források:
Magyar Közlöny 141. szám
MOHU
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027
Települési hulladékkezelés Magyarországon
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/851 IRÁNYELVE (2018. május 30.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/904 IRÁNYELVE (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről
