Mielőtt véget ér az őszibarack szezon, érdemes elmenteni a zamatát: készítsünk lekvárt, természetesen hazai gyümölcsből, tartósítószer nélkül!
Az őszibarack lekvár az egyik kedvencem. Általában szezon végére hagyom, amikor már olcsóbb, és szeretnének tőle megszabadulni az árusok, de most még július végén sikerült jó üzletet kötnöm a piacon, így már le is tudtam.
Viszont idén szinte minden gyümölcs hamarabb ért be, így a szezonnak is hamar vége lesz, szóval ha valaki őszibarack lekvárt szeretne, akkor ideje cselekedni! 🙂
Nem mondom, hogy nagyon hamar megvan, de megéri. Lekvárfőzésnél sokáig zselésítőszert használtam, egész pontosan Quittint, amivel gyorsabb volt, jóval. Aztán előfordult párszor, hogy nem volt itthon, később pedig ráeszméltem, hogy pálmaolajat is tartalmaz, amit igyekszem kerülni…Nyilván nem egy nagy mennyiséget, de úgy vagyok ezzel, hogy ha már rájöttem, hogy enélkül is lehet lekvárt főzni, akkor inkább elhagyom. Sok kicsi sokra megy.
Persze így tovább tart a főzés, amíg magától besűrűsödik, de egy jó dupla aljú edénnyel ez nem jelenti azt, hogy mellette kellene állni, elég néha megkavarni. Az is igaz, hogy a hosszabb főzési idővel kevesebb vitamin tartalom a végeredmény. Én úgy vagyok ezzel, hogy nekem a lekvár a fánk mellé, palacsintába és a vajas kenyérre kell, hogy megédesítse azokat, és nem vitaminforrásként, arra ott a friss gyümölcs, zöldség. 🙂
Nem tudom, hogy jól érzem-e, vagy csak bebeszélem magamnak, de így tovább főzve, mintha zamatosabb is lenne.
Mindenesetre ha szeretjük, akkor ne hagyjuk ki, és persze válasszunk hazai gyümölcsöt! 🙂
Hozzávalók:
- 2 kg őszibarack (hámozva, magozva kb. 1,5 kg)
- 25 dkg cukor (ízlés szerint lehet több/kevesebb)
- 2 mokkáskanál citromsav
Elkészítése:
- A barackot meghámoztam, kimagvaltam. (Könnyen vált a héja, de ha nem ilyenhez lenne szerencsénk, tegyük fél percre forró vízbe, azután már könnyen fog.)
- Felkockáztam a barackot és botmixerrel pürésítettem.
- Dupla aljú edényben elkezdtem főzni a pürét, közben hozzáadtam a cukrot és a citromsavat.
- Valamivel több, mint egy órán át főztem, időnként megkeverve, de ez mennyiségtől, létartalomtól és kívánt állagtól függően változhat.
- Amikor elég sűrű lett, sterilizált üvegekbe szedtem, rájuk zártam a tetőt és 5 percre fejre állítottam őket, majd egy kosárban száraz dunsztban hűltek ki.
(Újabban csak akkor zárom el a tüzet az edény alatt, amikor már az utolsó üveget töltöm, így a végére kerülők is elég forrón mennek a dunsztba, de ezt csak dupla aljú edénnyel érdemes eljátszani, amiben nem ég oda.)
Ebből a főzésből már csak 3 üveg van, de ha jól emlékszem összesen 6 db kis 2 dl-es üveget töltöttem meg. Gyorsan fogy… 🙂