Csatlakoztál már a műanyagmentes július nemzetközi kihíváshoz? Erre végképp igaz a mondás, miszerint jobb későn, mint soha! Ha drasztikusnak tűnik, így kezdj neki!

Ha átgondoljuk egy teljesen átlagos napunkat, rájövünk, hogy rengeteg műanyag fordul meg a kezünkben és vesz körül minket környezetünkben. Ezek között van, ami tartósabban elkísér minket, de a legtöbbtől perceken belül búcsút is veszünk. Ezt felismerve bizony lehetetlennek tűnik egy egész hónapon keresztül műanyagmentesen élni. De már azért is zseniális a kezdeményezés, amiért segít erre ráeszmélni.

A műanyagok számos praktikus tulajdonságuk révén hamar teret hódítottak életünkben. Széleskörű elterjedésük viszont jelentős terhet rótt környezetünkre az elmúlt évtizedektől napjainkig, aminek hátulütője kezd körvonalazódni.

Mi a baj velük?

A legnagyobb probléma a műanyagokkal, hogy bár legtöbbjük funkcióját csak pillanatokig tölti be, több száz évbe telik mire lebomlanak. Azaz a legelső műanyagdarab is itt van még a Földön és itt is lesz még jó darabig, szennyezve a bolygót.

A kukába kidobott műanyag hulladéklerakóban, vagy hulladékégetőben végzi, míg jelentős része a szemetes mellé megy, ami a természetet szennyezi.
Folyókban, végül az óceánokban köt ki, ahol szemétszigeteket alkotnak, illetve a környezeti hatások révén felaprózódnak, – de ez nem jelent jobbat, -mikroműanyagokként bekerülnek a táplálkozási láncba, azaz végső soron a tányérunkba.
(Kutatások szerint 2050-re az óceánokban több lesz a műanyag, mint hal…)

A szelektíven gyűjtött műanyag hulladék ugyan újrahasznosításra kerül, de a folyamat nem 100%-os, azaz szükség van elsődleges nyersanyag bevonására is, ráadásul az újrahasznosított termék már csökkentett értékű, és az újrahasznosítási ciklusok száma is korlátozott. 

A műanyagok használata ezenfelül ökolábnyomunkat is jelentősen növeli, manapság a fosszilis energia felhasználás 6%-a műanyag gyártásra fordítódik.

Megint csak ott tartunk, hogy a legfontosabb a megelőzés lenne (ahogy azt a 3R is tükrözi). Az, hogy minél kevesebb műanyagot vonjunk be a forgalomba/használatba. Ehhez pedig az kell, hogy nemet mondjunk a műanyagra és ezzel csatlakozzunk a kihíváshoz! 🙂

műanyagmentes július-mondj nemet a műanyagra!

Nem baj, ha nem lesz tökéletesen műanyagmentes a hónap, tűzzünk ki egy egyéni célt, tekintve jelenlegi szokásainkat. Ha nem is iktatunk ki minden műanyagot magunk körül- igyekezzünk minél kevesebb hulladékot termelni belőle.


“Kezdőként” a vásárlás az, ami során a legtöbbet tehetünk, érdemes itt kezdeni, a sikerélmény garantált. Ha a műanyag hulladékokról van szó, akkor annak bizony jelentős hányada csomagolási hulladék. Ezek rendszerint csak rövid ideig funkcionálnak, míg hazaérünk a vásárlásból és aztán a kukában landolnak -évszázadokra. Egy kis odafigyeléssel jelentős mértékben csökkenhet mennyiségük.

Kezdés: csökkentsük a műanyag mennyiséget vásárlás során!
  • Amiből csak lehet, vásároljunk kimérve, saját tárolóban/zacskóban! (gyümölcs, zöldség, hús- és tejtermékek, valamint gabonafélék is egyre több helyen kaphatók kimérve)
  • Kerüljük az “agyoncsomagolt” termékeket! (pl. a falatonként csomagolt édességeket, vagy a habtálcán előre összeválogatott leveszöldséget két kilométer fóliával körbetekerve…)
  • Vigyünk magunkkal szatyrot! Az se baj ha még nincs textil, kerítsünk elő  akár egy műanyagszatyrot egy előző vásárlásból és ebbe pakoljunk. A lényeg, hogy újat ne kérjünk!
  • Vigyünk zacskót is magunkkal! Szuper ha van textil, de ha többször felhasználunk egy műanyag zacsit, már azzal is sokat teszünk! Ha belejöttünk meg majd beszerzünk párat! 🙂
  • És ha az előző kettőt próbáltad, akkor biztos érted: Mondj nemet a zacskóra, szatyorra! Az eladók igyekeznek rém segítőkészek lenni és mindent bezacskózni, automatikusan nyúlnak a szatyorért is, de merj nemet mondani. Akkor is, ha furán néznek, idővel megszokják- és te is. 😀
  • Amiből csak lehet, válasszunk üveg vagy papírcsomagolást! (pl. a műanyag flakonos ketchup és mustár vagy műanyagvödrös savanyúság helyett válasszunk üveges kiszerelést)
  • Ha könnyen fogyó, vagy tartós termékről van szó, vegyünk nagyobb kiszerelést, ezeknek nem csak az ára, az egységnyi árura jutó csomagoló anyag is kevesebb! (pl. olaj esetén, tusfürdő esetén)
  • Otthon is figyeljünk a csomagolásra: mosható edénybe csomagoljunk fólia helyett, amit csak lehet! (pl. maradékot, uzsonnát)

Ezekre csak az elején kell odafigyelni, hamar beépülnek a tudat alattiba, és végül ösztönösen környezettudatosan vásárol az ember, tapasztalatból mondom. 🙂


Ha pedig az előzőek már a mindennapok részei, menjünk tovább. A következő lépcsőfok kicsit nehezebb, de ebbe is hamar belejön az ember. Míg vásárlásnál csak odafigyelés szükséges, haladóknál már nagyobb tudatosság és önuralom kell. Talán fura tekintetekből is többet lehet észre venni, de hamar hozzá lehet szokni. 😀

Haladóknak:
  • Mondj nemet a szívószálra!
  • Vidd magaddal a kulacsod-és persze legyen megtöltve! (legyen az vásárlás, séta, strand vagy akár mozi)
  • Ha kávét, ételt elvitelre kérnél, legyen saját újratölthető poharad, tárolód!
  • Kerüld az egyszer használatos műanyag evőeszközöket, tányérokat, poharakat!
  • Kerüld az olyan kozmetikumokat, amelyek mikroműanyag gyöngyöket tartalmaznak! (főleg bőrradírokban fordulnak elő)
  • És úgy általánosságban: mondj nemet arra, ami hasztalan! (pl. promóciós ajándékok stb.)


Ha már ezeket is magunkévá tettük, lassan profik leszünk a műanyag csökkentésben. A “legműanyagmentesebb” fokozathoz leginkább utánajárás és így időráfordítás kell.

Rutinosoknak:
  • Műanyag ételtárolóinkat fokozatosan cseréljük le üvegre! (Ezt úgy értem, ha tönkre mennek, egyébként használjuk, amíg csak lehet! Üveg tárolónak akár befőttes üveg is megteszi.)
  • Műanyag használati tárgyainknak keressük meg a természetes(ebb) alapanyagú alternatíváját! (Pl. fogkefe, borotva, virágcserép, játékok. Itt is igaz, hogy addig használjuk amíg lehet, és amikor megérett a csere, akkor váltsunk zöldre!)
  • Ha természetes anyagokat használunk tisztítószereként, kozmetikumokként vagy magunk készítjük őket, jelentős csomagolási hulladékot spórolunk meg. Persze ehhez kell némi utánajárás, és idő is, de ha kedvünk van hozzá, akkor egyszerűbb dolgokat magunk is elkészíthetünk. (pl. természetes házi bőrradír vagy szódabikarbóna,mint takarító csodaszer…:)

És végül tarts akármelyik szinten, ha kallódó műanyag hulladékot találsz az utcán vagy neked nem sikerült megúsznod a használatát, gyűjtsd szelektíven!


Te hol tartasz most? Én jelenleg nagyjából a haladó státusz végén, rutinos elején járok (nehéz belőni) és így is bőven van még kihívás a kihívásban. 🙂

A megmérettetésre hivatalosan is lehet jelentkezni, valamint további segítséget ad a műanyagmentes július hivatalos honlapja: www.plasticfreejuly.org. Itt ráadásul egy kvíz kitöltésével felmérhetjük szokásainkat és azt, hogy mire kell jobban odafigyelni a kihívás során.

A lényeg, hogy vágjunk bele a műanyagmentes júliusba, próbálkozzunk és ha csak egy apró dolgot ezekből sikerül beépíteni a napi rutinba, máris megtettük az első lépést egy szebb jövő felé! 🙂

Oszd meg másokkal:

Ez is érdekelhet még:

A citrom és ami mögötte van – a környezet sz... Mennyire számít környezetünket tekintve, hogy frissen vagy feldolgozva fogyasztjuk, vagy az, hogy milyen termesztésből és országból származik a citrom...
Ökocsomagolás ötletek Valentin-napra A legzöldebb megoldás az lenne, ha nem is csomagolnánk. De ha nem akarunk lemondani róla, válasszunk natúr papírt, vagy használjunk újságpapírt, és má...
Adód 1 százalékával támogathatod a környezetvédelm... Ha számodra is fontos a környezetvédelem, az adód 1 százalékának felajánlásával kiállhatsz mellette. Íme néhány szervezet, akik igyekeznek zöldebbé te...
Húsvéti tojás dekupázsolás természetes ragasztóval... Egy hét alatt még bőven van idő pár tojást feldíszíteni Húsvétra. Az egyik legegyszerűbb módja a szalvétatechnika, amit akár teljesen természetes raga...