Konyhakert hulladékmentesen könyvajánló

Konyhakert hulladékmentesen? A konyhai zöldhulladékkal történhet jobb dolog is a komposztálásnál: növesszük újra a növényeket, egyes részeiket!

Napjainkban műanyag folyik a csapból is, és a környezettudatosság kapcsán is elsősorban a műanyag hulladék csökkentésére asszociálunk. Pedig a biohulladék csökkentése is fontos lenne, hiszen a háztartásunkban keletkező hulladék több, mint 20 %-át teszi ki. Ennek jelentős része a konyhánkban keletkezik.

Bár természetes anyagokról beszélünk, mégsem mindegy mi lesz a sorsuk, melyik kukában, hol landolnak. A hulladéklerakóra kerülő, kommunális kukába dobott zöld hulladék kedvezőtlen körülmények között történő bomlása során üvegházhatású gáz, főleg metán keletkezik. Ennek energetikai hasznosítása sajnos még csak kevés helyen megoldott. Amennyiben a zöld hulladék a begyűjtés után égetésre kerül, magas víztartalma miatt jelentősen csökkenti az égés hatásfokát. Ebből következik, hogy a legjobb, ami az ilyen jellegű hulladékkal történhet, ha külön gyűjtik és hasznosítják – például komposztálják.

Legalábbis ezt gondolnánk, de lehetünk még ettől is takarékosabbak: ha a konyhai hulladékokat újranövesztjük!

Növeszd újra!

A vicc az, hogy bár első olvasatra boszorkányságnak tűnhet, jó eséllyel már csináltunk is ilyet. Ki ne dugott volna mandarin magot kíváncsiságból a virágcserépbe, vagy tette a letört virágot egy pohár vízbe, hogy gyökeret eresszen?

Viszont lehet ezt jóval tudatosabban is csinálni és a főzés során keletkező zöldség-gyümölcs hulladékát kamatoztathatjuk még egyszer -esetleg többször is. Újranöveszthetjük a póréhagyma szárát, a salátát a torzsájából, vagy a cékla leveleit a levágott végéből, de akár mikrozöldségeket is növeszthetünk. A gyümölcsökből nyert magokból is új növény fejlődhet és termést adhat idővel.

Katie Elzer-Peters:Konyhakert hulladékmentesen című könyve lépésről lépésre elmagyarázza, mely növénynek milyen részét tudjuk újranöveszteni, miként és milyen eséllyel, mire számíthatunk. Persze a felhasználásukhoz is kapunk hasznos tanácsokat, mindnél valami érdekes információval megspékelve.

Szerencsére fotókkal is bőven van illusztrálva, így aki kevésbé jártas a kerti műveletekben, az is könnyen boldogulhat.

Persze némi türelemre és időre azért szükség lesz. Van, amelyiknél kevesebbre, másnál többre. Ez például egy tavaly télen elültetett mandarin mag eredménye – soká lesz még ebből saját mandarin, ha lesz egyáltalán…

Mandarin magról - konyhakert hulladékmentesen

Nálunk alapvetően a konyhai hulladék megy egyből a komposztra, viszont most a könyv olvasása után másképp tekintek a zöldségek, gyümölcsök levágott részeire. Ezidáig nem láttam bennük a lehetőséget, pedig figyeltem biológia órán, mégse jutott eszembe ez a kézenfekvő lehetőség.

Nem mondom, hogy ezek után mindent újra fogok növeszteni, ami a konyhából kikerülne, de egy kis kísérletezéshez kedvet kaptam, ki tudja, talán rendszer születik belőle. A legegyszerűbb talán a levelek, szárak növesztése, amik salátákba és fűszerezés gyanánt is jól felhasználhatók.

Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szeret kertészkedni (a részletes leírások végett kezdőknek is bátran) – no meg főzni, enni – vagy csak egy kis botanikai kísérletezésre vágyik (gyerekekkel együtt is akár), esetleg egy “benti konyhakertre”.

Azoknak pedig különösen, akik nem tudják megoldani a komposztálást, vagy nincs lakóhelyükön biztosítva a biohulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása. Azzal, hogy a növényi részek nem egyből a szemétbe kerülnek, hanem kiaknázzuk a biológia adta lehetőségeket, jelentősen csökkenteni lehet a zöld hulladék mennyiséget – és még spórolhatunk is.

Kellemes kísérletezést! 🙂

Oszd meg másokkal:

Ez is érdekelhet még: