Amellett, hogy ez a könyv meghozza a kedvét a gyerekeknek a kertészkedéshez, legfőbb üzenete, hogy mindenki képes tenni a világ megmentéséért – akár a legkisebbek is.
Ha valaki azzal ajánlana egy gyerekeknek szóló mesekönyvet, hogy az a permakultúráról szól, valószínűleg sokan felvonnák a szemöldöküket. Nem is csoda, hiszen a felnőttek közül is kevesen vannak tisztában a szó jelentésével.
Azt viszont egyre többen érzékeljük, hogy a manapság leginkább elterjedt, a földet kizsigerelő, gépiesített, vegyszeres, monokultúrás termelés fenntarthatatlan. A permakultúra ezzel szemben egy olyan gazdálkodási formát jelent, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, a természet egyensúlya biztosítja működését.
Ebben a könyvben Mici, egy talpraesett kislány kalauzol el bennünket Márkó bácsi különleges kertjébe. Itt elsőre talán egy nagy összevisszaságot látunk, de igazából mindennek megvan a maga helye és szerepe az esővízgyűjtő tartálytól a csigaevő kacsákig.
Márkó bácsi kertje anélkül kelti fel a gyerekek érdeklődését a kert ilyenfajta művelése iránt, hogy bármi számukra érthetetlent közölne. Nem is igazán avat be a részletekbe, inkább csak egy kis betekintést nyújt, kiragadva egy-egy izgalmas szeletet belőle. Elhint érdekességeket, megmosolyogtatja a kicsiket, meghozva kedvüket a kertészkedéshez. Olyan formában mutatja be mindezt, hogy az ember észre sem veszi, hogy tanult valami újat, csak a felkeltett kíváncsiság marad utána.
Bárki megmentheti a világot, akár egy gyerek is
Ebben a mai, digitalizált világban különösen fontos, hogy kicsit közelebb hozzuk a gyermekekhez a természetet, ez a könyv pedig kiváló segítség ehhez. Akár egy egész kert, akár csak egy ablakpárkány áll rendelkezésünkre növények nevelésére, biztos, hogy meghozza a kicsik kedvét a próbálkozáshoz és emellett örömmel olvassák a történetet újra és újra. Ez bizony saját tapasztalat. 🙂
A permakultúra viszont csak egy része a könyvnek és a nagy egésznek, ami nem más, mint a fenntarthatóság, életünk minden területén. Manapság erről beszélni kell, a gyerekekkel is. Vagy talán leginkább velük kell, hiszen a klímaváltozás az ő életükre lesz a legnagyobb hatással, sajnálatos módon.
A mese történései arra hívják fel a gyerekek figyelmét – felrázva egyúttal a felnőtteket is-, hogy az egyéni cselekedeteinkkel menthetjük meg a világunkat. Még ha önmagukban nem is tűnnek világmegváltó tetteknek, minden apró lépésünk számít, akár egy ablakpárkányon nevelt bazsalikom is. Minél többen teszünk egy kis lépést előre- akár egy kicsi gyermek is-, annál inkább számít. És minél előbb találkoznak a kicsik a környezetudatossággal, annál természetesebb és egyszerűbb lesz nekik is. Ezt bizony nem lehet elég korán kezdeni…
A gyerekek lelkesedése pedig páratlan, főként ha ilyen kaliberű dologról van szó, mint a világ megmentése. Velünk ellentétben, minél nagyobb az a bizonyos falat, annál nagyobb hévvel esnek neki. A mi dolgunk felvilágosítani őket és példát, lehetőségeket mutatni, miként tehetünk érte. Mi pedig elleshetjük tőlük a példaértékű buzgóságukat. Talán ha mi felnőttek is így állnánk hozzá, már Földünk megmentésére sem kellene úgy sietni.
Az Agócs Írisszel készült interjúban egyébként kiderül, hogy könyvének alapja nem kitaláció, Márkó bácsi és kertje nagyon is valós, mintahogy a szerző ez irányú törekvései is. Kedvenc permakultúrás tételmondatát pedig, miszerint “ha túl sok a csiga, nem sok a csiga, hanem kevés a kacsa”, érdemes ízlelgetni. 🙂
