A birsalma igazi őszi vitaminbomba, ám keménysége és fanyar íze miatt nyersen nem igazán fogyasztjuk. Lekvárnak viszont egy kis fűszerrel a szezon legjobb alapanyaga, érdemes kipróbálni!

Birsalmához ezidáig nem volt szerencsém a konyhában, de sokan mondták, hogy befőzve nagyon finom. Nem voltam rest, ahogy a piacon megjelent rögtön 3 nénikétől is vettem. Nagyon intenzív illata van a birsnek, pillanatok alatt az egész házat bejárta az illata. Éppen ezért ha nem rögtön dolgozzuk fel és a hűtőben tárolnánk, olyan edénybe tegyük ami lefedhető, könnyen átjárja az aromája a többi ételt.
Nem tudom, hogy csak a helyi termés most ilyen kukacos, vagy a birs sajátossága, de a gyümölcs bio mivolta felől a hámozás után nem volt semmi kétségem. Mindhárom vásárlás külsőre különböző volt, az egyik eléggé fekete pettyes volt, a másik kevésbé, a harmadik helyen vásárolt adagon pedig egy darab pötty sem volt, mégis szinte kivétel nélkül mindnek gond volt a közepén. Persze ha ezeket a részeket kivágjuk, máris megoldódott a probléma, mehet a lekvárba az ép rész. Vagdosás közben viszont érdemes óvatosnak lenni, mert a birs jóval keményebb gyümölcs, mint az alma.

Hozzávalók:
  • 0,9-1 kg birsalma (hámozva, csutkázva)
  • 25-30 dkg cukor
  • 2-3 dl víz
  • 1 csapott mokkáskanál fahéj
  • 1 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg
Elkészítése:
  1. A birsalmát leöblítjük, meghámozzuk, felkockázzuk és egy lábasba tesszük.
  2. Ráöntjük a vizet és hozzáadjuk ízlés szerint a cukrot és a fűszereket.
  3. Takaréklángon fedő alatt elkezdjük főzni, időnként megkeverjük. Kb. 35-45 perc alatt pépesre fő, de ahogy a víz fogy és pürésedik, egyre sűrűbben kell kavargatni, le ne égjen.
  4. Ha már nagyjából pépes és a nagyobb darabok is egészen puhára főttek, levesszük a tűzről. Ha krémesebbre szeretnénk, akkor botmixerrel átdolgozzuk.
  5. Merőkanál és tölcsér segítségével még forrón steril üvegekbe merjük. Gyorsan rájuk csavarjuk a fedőket, 5 percre fejre állítjuk az üvegeket, majd vissza és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Birsalmalekvár készítése

Ha véletlenül odaég, akkor sincs minden veszve, ez tapasztalat. Épp lekvárfőzés közben született meg családunk legkisebb tagja és a főzés vége felé a képekben gyönyörködve bizony teljesen megfeledkeztem arról, hogy én amúgy éppen lekvárt főzök…Amikor észbe kaptam, levettem a tűzről és az alját nem bolygatva egy másik fazékba borítottam és folytattam. Egy-két égett darabka került csak át, azokat kiszedtem gyorsan. Az íze szerencsére nem árulkodik a figyelmetlenségemről.

Birslekvár

Kóstolgatás közben nekem a menzás almakompót jutott eszembe iskolás koromból. Azt is szerettem, de ez még attól is jobb! Nem hiába dicsérik, érdemes kipróbálni, nagyon finom! 🙂

Oszd meg másokkal:

Ez is érdekelhet még: