2021. július 1-től korlátozzák egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát. Melyek ezek, mit jelent ez pontosan, milyen alternatívák léteznek?
Régóta vártuk, de nem hiába, június 1-én megjelent a Magyar Közlönyben a 301/2021 Korm. rendelete az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról. Ennél jobban nem is indulhatna az idei műanyagmentes július! 🙂
Sokan örülünk, és talán mondhatom, hogy akik már odafigyelnek a hétköznapokban a környezettudatosságra, azok már eddig is boldogultak ezek nélkül. A legnagyobb kihívást valószínűleg a vendéglátás szereplőinek fogja okozni. De nézzük a részleteket és persze kezdjük az elején!
Mi a baj az egyszer használatos műanyagokkal?
Hajlamosak vagyunk a műanyagot ördögtől való dolognak tartani, pedig sok jó tulajdonsága van, nem csoda, hogy elterjedt a használatuk. Olcsó az előállításuk, könnyűek – aminek köszönhetően például bizonyos esetekben környezetkímélő megoldást jelentenek. Valamint tartósak, ami használat szemponjából előny, hulladékként kifejezetten hátrány. Ebből következik, hogy nem maga a műanyag jelenti a problémát, hanem az, ahogy felhasználjuk. Az egyszer használatos műanyagokat mindössze egy alkalommal, pár percig használjuk, ezután hulladékká válnak.
Funkciójukból eredően újrahasznosításuk nem megoldható, hiszen szennyezettek, szelektív gyűjtésükre sincs legtöbbször lehetőség. (Egyébként is ha a szennyezett evőeszközöket, tányérokat tisztítanánk, hogy újrahasznosíthassuk, akkor már miért ne használnánk eleve tartós eszközöket?) Hulladékként lerakóba kerülve (akárcsak a természetben) több száz év alatt bomlanak le. Amennyiben égetésre kerülnek, azzal az évmilliók alatt megkötött szén-dioxidot juttatjuk többletként a levegőbe. Ha pedig esetlegesen a természetben kötnek ki, – sajnos egyáltalán nem ritka jelenség,- akkor pedig a természet szenved kárt. Folyókban, végül az óceánokban kötnek ki, ahol szemétszigeteket alkotnak, illetve a környezeti hatások révén felaprózódnak, végül mikroműanyagokként bekerülnek a táplálkozási láncba, azaz végső soron a tányérunkban landolnak.
Az évi 350-400 millió tonna legyártott műanyagnak ráadásul töredéke újrahasznosított alapanyagú és a kész termékek újrahasznosítása is csekély, kb. 30%-os. További problémát jelent a műanyag újrahasznosítása esetén a „downcycling”, vagyis a minőségromlás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak pár ciklusban hasznosítható újra, mivel jelentősen romlik a felhasználhatósága.
Az egyes egyszer használatos műanyagok korlátozásáról szóló rendelet
Talán érdemes tudni, hogy maga a rendelet egyes Európai Uniós irányelveknek – 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/720 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek – való megfelelést szolgálja.
Az Unióban a tengerparti hulladékszámlálás alapján a tengeri hulladék 80–85 %-a műanyag, ebből az egyszer használatos műanyag tételek aránya 50 %-ot, a halászattal kapcsolatos tételek pedig 27 %-ot tesznek ki. Az irányelvben foglalt intézkedések hatálya alá tartozó, egyszer használatos műanyagtermékek a becslések szerint az Unió tengerpartjain elvégzett számlálások során talált egyszer használatos műanyagok körülbelül 86 %-át képezik.
A rendelet július 1-én lép hatályba, azaz ettől a naptól fogva tilos a benne foglalt műanyagok forgalomba hozatala, viszont ez nem vonatkozik az ezen jeles dátum előtt beszerzett termékekre, azokat a készlet erejéig lehet használni, értékesíteni. Valószínűleg ezt a kiskaput sokan ki is használják, így nem köszönünk el ezektől a műanyagoktól egyik napról a másikra, pár hónap, esetleg 1-2 év biztosan kell, hogy megszabaduljunk tőlük.
A rendelet szerint korlátozás alá esik:
- Fültisztító pálcika;
- Evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika);
- Tányér;
- Szívószál;
- Italkeverő pálcika;
- Léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet;
- Expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó, különösen doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely
- azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre,
- fogyasztása általában az edényből történik,
- készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel;
- Expandált polisztirolból készült italtároló, beleértve a kupakját és a fedelét is;
- Expandált polisztirolból készült italtartó pohár, beleértve annak tetejét és fedelét is.
Továbbá az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek és a 15 és 50 mikron közötti könnyű műanyag hordtasakok is tiltólistára kerülnek- a biológiailag lebomló műanyagból készültek kivételével.
Utóbbi a gyakorlatban legtöbbször a pénztárnál megvásárolható füles szatyrot jelenti. A 15 mikron alatti falvastagságú nagyon könnyű, jellemzően higiéniai célokat szolgáló, illesztve ömlesztett áru csomagolására használatos zacskók nem lesznek tiltva, viszont a termékdíjük jelentősen növekszik: 57-ről 1900 Ft/kg-ra. Emellett a biológiai úton bontható zacskók termékdíja is emelkedik 0-ról 500 Ft/kg-ra.
Az oxidatív úton lebomló műanyagok azért kerülnek tiltásra, mert azok olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek oxidáció révén a műanyag mikroméretű részecskékre történő széttöredezését vagy kémiai lebontását idézik elő, azaz nem biológiai úton bomlanak, hanem mikroműanyagok keletkeznek. Ebből fakadóan nem komposztálhatóak, de mivel megtévesztő, könnyen odakerülhetnek és a folyamatot negatívan befolyásolják, ráadásul szelektívbe kerülve rontják a műanyag újrahasznosítás hatásfokát, valós környezeti előnnyel nem rendelkeznek.
2023. január 1-től pedig a többi műanyag pohár is korlátozva lesz.
Mi lesz az egyszer használatos műanyagok helyett?
Először is, igazából mindnek van már létező alternatívája, máskülönben ez a rendelet nem születhetett volna meg, Az más kérdés, hogy sajnos a környezettudatosabb embereket leszámítva, ezek nagyon nincsenek köztudatban és ezidáig nem is nagyon kaptak teret a műanyagok mellett – valószínűleg az áruk miatt is.
- Fültisztító: van ugyanúgy eldobható változat, melynek a pálcikája papírból/fából/bambuszból készül, illetve tartós, többször használhtó is, amelyet elmosva számtalanszor használhatunk.
- Evőeszközök: eldobható fából készült evőeszközök helyettesíthetik, de még jobb, ha beruházunk egy kanálgépre, így hulladék sem keletkezik.
- Tányér: gyorséttermeknél papír, illetve biológiai úton lebomló műanyag tányérok helyettesíthetik, ha csak otthoni kerti partiról van szó, akkor mosogassunk! Ha ez valamiért nem megoldható, olyan esetre pl. ott a búzakorpa tányér, ami akár otthon is komposztálható.
- Szívószál: nem egy elhagyhatatlan dolog, de ha ragaszkodunk hozzá, akkor vihetjük magunkkal a tartós bambusz vagy fém változatot is. Az egyszer használható papír/szalma/bambusz szívószálat hagyjuk meg a vendéglátóhelyeknek, vagy esetleg gyerekzsúrra.
- Italkeverő pálcika: fa pálcikával, vagy éppen kiskanállal kiváltható.
- Léggömb pálca és rögzítő szerkezet: hurkapálca/madzag és befőttes gumi tökéletes megoldás, a mi gyerekkorunkban is működött! 🙂
- Elviteles ételtartó dobozok: a korlátozás csak az expandált polisztirolra, vagyis a habdobozokra vonatkozik. Így maradnak az egyéb műanyagok, de a papír, illetve bioműanyag dobozok is szóba jöhetnek bizonyos esetekben. Ha nem spontán dologról van szó, akár magunkkal is vihetünk dobozt/ételhordót a maradék elcsomagoltatására. Illetve ha egy az egyben elvitelre kérnénk, érdemes tudni, hogy a Nébih tájékoztatása szerint nem tilos kiadni hozott ételtárolóba az ételt. Viszont az étterem felelőssége, ha esetleg a hozott tároló szennyezettsége miatt ételmérgezés fordul elő, emiatt sok helyen elzárkóznak ettől. A fehér mosogatóval rendelkező helyek esetében jó lehetőség a Rakun dobozközösség, remélhetőleg hamarosan gyarapodnak a tagok.
- Elviteles italos pohár: itt szintén csak az expandált polisztirol kerül tiltólistára – egyelőre. Mivel folyadék tárolásáról van szó, kissé körülményes a kiváltása, hiszen a műanyaggal bevont papírpoharak nem jelentenek jobb megoldást, esetleg a bioműanyagok nyerhetnek inkább teret. Viszont vannak tartós megoldások itt is, pl. a betétdíjas Cupler, vagy beruházhatunk saját hordozható kávéspohárra is, csak ne felejtsük otthon!
- Hordtasakok: textilzsákok, vászonszatyrok tökéletes alternatívát jelentenek. Ha nem viszünk magunkkal, akkor valószínűleg papír szatyrot kapunk majd a pénztárnál.
Az egyszer használatos műanyagok alternatíváinak környezeti előnyei
A biológiai úton lebomló anyagok előnye, hogy komposztálhatók – a szennyezettség nem akadály hasznosításuk során, mint mondjuk a műanyagok esetében. Illetve mivel megújuló alapanyagból készülnek, így esetleges energetikai hasznosítás során sem juttatnak többlet szén-dioxidot a légkörbe. Viszont a biológiai úton lebomló műanyagok többsége csak ipari körülmények között komposztálható, így ennek hiányában, illetve szelektív gyűjtési rendszer kiépítése nélkül nem jelenthetnek tökéletes megoldást. Bár a környezetbe jutva, ha nem is egyhamar, de a műanyagokkal ellentétben lebomlanak, a környezetre ártalmatlanok.
(A rendelet értelmében azonban csak a kémiailag nem módosított természetes polimerek jelentenek kivételt az irányelv alól, így például a jelenleg legnépszerűbb PLA nem lehet befutó…)
Körkörös gazdaság előszele
Vannak helyzetek, amikor a többször használatos eszközök nem alkalmazhatók, ilyenkor logikus a biodegradálható alapanyagokkal történő helyettesítés. Viszont amikor kivitelezhető, érdemes a tartós megoldásokat választani, ha valóban zöldek szeretnénk lenni.
Éppen ezért nagyon fontos a társadalom szerepe, a fogyasztói szokások átalakulása. Valós környezeti előnyt akkor hozhatnak ezek az intézkedések, ha ésszerűen cselekszünk. Ezen korlátozásoknak ugyanis nem egy másik alapanyagú eldobható rendszerre való átállás a célja, hanem a körforgásos gazdaság felé megtett első lépés.
(Az EU-s szabályozásoknak köszönhetően a közel jövőben további lépések várhatóak a körkörös gazdaság felé a csomagoláson szereplő segítő jelzések, újrahasznosított alapanyag nagyobb arányú használata, az újrahasznosítás mértékének növelése és a gyártói felelősség tekintetében is, de ezeket majd egy másik bejegyzésben részletezzük.)
