A szaloncukor házi elkészítése nem csak jó családi program az ünnepek előtt, a boltinál zöldebb, egészségesebb és olcsóbb is. Íme 3 recept!
Hazánkban a szaloncukor elengedhetetlen csemegéje a Karácsonynak. Én is szeretem, azonban egy ideje nem tudom figyelmen kívül hagyni, mennyi szeméttel jár.
Gyerekkoromból még a rojtozott szélű papír és a színes fémfólia rémlik, ilyet azonban már csak ritkán találni. A legelterjedtebb csomagolás a szaloncukrok esetén manapság a metalizált polipropilén fólia. Az, hogy az ünnepi forgatag közepén ebből mennyi kerül a szelektív gyűjtőkbe, abból mennyi kerül újrahasznosításra és hány tenyérnyi fólia marad utánunk egy-egy falatért a Földön évszázadokra, szerintem elgondolkodtató és egyben elborzasztó.
Régen a szaloncukornak meg volt a maga varázsa. Ma már ömlesztve vár minket minden boltban december elejétől és talán mondhatom, hogy a mennyiség a minőség rovására ment, tömegcikk lett. Persze biztos vannak ma is minőségi termékek, de ami ígéretesnek tűnik, annak legtöbbször eltántorító ára van.
Alapvetően kerülöm a falatonként műanyagba csomagolt nyalánkságokat, de tavaly még beadtam a derekam és vettem egy kis zacskó szaloncukrot, hogy a fára akasszam. Megbeszéltem azonban magammal, hogy idén már saját készítésű lesz és szerencsére sikerült betartanom.
Leginkább a zselés és marcipános ízesítéseket szeretem, így nem volt kérdés, hogy ezeket próbálom reprodukálni. Zselét készíteni amúgy sem bonyolult, sok sütihez kell, de a házi készítésű tortákhoz alkalmas marcipánmassza sem nagy ördöngősség. A szomszédból pedig nemrég kaptunk egy zsák diót, így a harmadik alapanyag adta magát (az ízesítést pedig a kisfiam születése táján kialakult kávéfüggésem). 🙂 Így készültek:
Marcipános szaloncukor
Hozzávalók:
- 200 g mandula
- 180-200 g porcukor
- 0,5 dl víz
- kevés keserű mandula, vagy aroma
Elkészítése:
- Kimérve vettem hántolatlan mandulát. Egy edényben vizet forraltam, elzártam és 5 percre beletettem. Lehetett látni, hogy felhólyagosodott a barna héj. Leszűrtem és hideg vízzel leöblítettem. Szétterítettem egy tiszta konyharuhán és egyszerűen kipattintottam a héjából, hagytam száradni.
- Kávédarálóval finomra őröltem a mandulát.
- Hozzáadtam a porcukor felét, összekevertem.
- A fél deci vízből és 3 evőkanál porcukorból folyamatosan keverve olyan sűrű szirupot főztem, hogy az edény alján végig húzva a fakanalat az nyomot hagyott.
- Hozzáöntöttem a mandula és a porcukor keverékéhez, fakanállal elkevertem.
- Hozzáadtam kevés – darált keserű mandula híján- aromát. (Ennek mennyisége márkától függ, egyszerre csak keveset!)
- Összegyúrtam, kóstoltam, adtam még hozzá aromát és porcukrot, amíg jó nem lett. (A gyúrás során sajtolódik ki olaj, így sok cukrot fel tud venni.) A végén egy linzerre, omlós tésztára emlékeztető gombócot kaptam.
- Szaloncukrokat formáztam és olvasztott csokiba mártottam (lásd lentebb).
Zselés szaloncukor
Hozzávalók:
- 12 g-os zselatin
- 3 evőkanál cukor
- 2 dl befőtt leve vagy gyümölcs facsart leve
Elkészítése:
A zselét a tasak leírása alapján készítettem.
- A zselatint elkevertem a cukorral.
- Házi meggy befőttről öntöttem le levet, és kevés fahéjjal fűszereztem.
- Ezt hozzá öntöttem és egy percig forraltam.
- Jégkockatartóba öntöttem és hagytam megdermedni.
- Csokival bevontam. (lásd lentebb)
Ha a dermedés utáni kóstolás nem a várt eredményt hozza, egyszerűen olvasszuk vissza a fazékban kevés víz hozzáadásával, javítsunk az ízén, forraljuk és öntsük a formákba megint.
Kávés-diós szaloncukor
Hozzávalók:
- 100 g dió
- 100 g porcukor
- 100 g darált keksz
- 0,5 dl kávé
Elkészítése:
- A diót ledaráltam és a porcukorral elkevertem.
- Hozzáöntöttem a kávét és a darált kekszet (saját sütésű keksz is jó) és összegyúrtam.
- Nudlikat formáztam belőle és egy teflonbevonatos sütő papírra sorakoztattam őket. A legalacsonyabb fokozaton (50 fok) 5 percre a sütőbe tettem szárítani, majd elzártam és hagytam bent kihűlni.
- Csokival bevontam.
Csokibevonat készítése:
Hozzávalók a 3-féle szaloncukor mennyiségéhez:
- 2 db 100 g-os tortabevonó csoki (papír+alufólia csomagolás előnyt élvez a műanyaggal szemben)
- 3-4 evőkanál napraforgó olaj
Elkészítése:
- Vízgőz felett megolvasztottam a csokit, hozzáadtam az olajat.
- Amikor már folyékony volt a csokimassza, beletettem a szaloncukrokat villával megforgattam és kiemeltem, lecsöpögtettem és teflonos sütőpapírra sorakoztattam őket. Hűtőbe tettem dermedni.
Jó tanács:
A zselésen nehezen tapad meg a csoki bevonat ezért érdemes gyorsan a fagyasztóba tenni pár percre, hogy ne folyjon le róla. Ha mindháromból készítünk egyszerre, érdemes a zseléset másodikként, a már kissé hűltebb csokiba mártani, így nem olvad meg a zselé. Amíg dermed, addig a harmadikat is bevonhatjuk csokival és a végén a zseléset még egyszer, hogy kellő vastagságú csokiréteg legyen rajta. 2 tábla csoki ehhez bőven elég, még marad is ki.
A 3 recept közül nehéz választani, de ha házi asszony szemmel nézem (kevés idő és ünnepi kapkodás közepette), akkor azt mondom, hogy a kávés-diós az, amihez mindenképp érdemes bátran nekifogni, ez a legegyszerűbb, leggyorsabb és mondhatni elronthatatlan. A marcipános is egyszerű, de a gyúrás egy hajszálnyival energiaigényesebbé teszi. A zselés pedig a legkényesebb, mivel könnyen törik rajta a csoki, így azt azoknak ajánlom akik kellő idővel rendelkeznek és így tudnak bíbelődni vele. 🙂
Arról, hogy meddig állnak el, még nem tudok nyilatkozni. Magam is kíváncsi vagyok, kísérleti jelleggel teszek félre belőle, hogy minél tovább kitartson. Tartósítószerek híján nyilván rövidebb ideig, mint bolti társaik. Karácsony előtt pár nappal érdemes elkészíteni és hűvös helyen, vagy annak hiányában hűtőben tartani. (Ha pedig fára akasztjuk, minél hamarabb lecsipegetni, bár nálunk amúgy is rövid időn belül csak üres papírok szoktak rajta lógni…:D)
Frissítés: 3 hét telt el, mire az utolsó darab is elfogyott, egyiken sem mutatkozott semmi jel, ami romlásra utalt volna. Száraz, hűvös helyen (nálunk konkrétan fűtetlen spájzban) 3 hétig tuti, de talán tovább is eláll, persze időnként nem árt a minőségellenőrzés… 😉
Csomagolás:
Selyempapírból vágjunk 10×10 cm-es darabokat és tekerjük bele a szaloncukrot, két végét megcsavarva.
Miért jobb a házi?
Amikor megvettem a zöldségesnél a kimért mandulát (kb. 4500 Ft/kg) kicsit úri mulatságnak éreztem, de miután végeztem egy kis számolást, megdöbbenve konstatáltam, hogy a bolti szaloncukrok árának töredékéből jön ki még a marcipános is, a másik kettő pedig még annál is olcsóbb. A bolti marcipános szaloncukrok ára 4000-5000 Ft/kg-nál kezdődik (de ennek többszöröse is lehet), pedig mandula tartalmuk mindössze pár százalékos, míg a házi változatnak közel fele mandula, és még így is kb. 2500 Ft/kg-ra jön ki a költsége. A olcsóbb bolti szaloncukrok ára 2000-2500 Ft-nál kezdődik, a másik két házi változat ezeknél is jóval kedvezőbb árban, a zselés kb. 600 Ft/kg, a diós-kávés kb. 1000 Ft/kg.
Az, hogy a házi változat egészségesebb, szerintem nem kérdés, nem tartalmaz tartósítókat, felesleges anyagokat. Egyszerűbb összetétele miatt egyúttal zöldebb is, a csomagolásról nem is beszélve. A papír ugyan valószínűleg szennyeződik a csokitól, így nem kerülhet szelektívbe, de legalább lebomlik és nyersanyaga megújuló.
Aláírom, hogy egyszerűbb lenne megvenni, de ha szeretünk készülődni az ünnepekre együtt a családdal, a szaloncukor készítés jó közös program lehet- és így haladósabb is. (És hát valahol mégis csak az együtt töltött idő ennek az ünnepnek a lényege…)
Ha pedig nem is sikerül nagyobb mennyiségben készíteni, gondoljunk arra, ami a környezettudatos fogyasztásra általában is igaz: inkább fogyasszunk kevesebbet, de jobb minőséget! 🙂
