Ha a konyhai szerves hulladék kommunális hulladékként végzi, az nem túl szerencsés a környezet szempontjából. Egy izraeli vállalat otthoni biogáz termelést tesz lehetővé ennek megoldásaként.
Eddig is érezhető volt, de amióta szelektív kuka van bent a házban is, egyértelműen látszik, hogy toronymagasan vezet a biohulladék keletkezése házunk táján. Nem is csoda, nagyon kevés félkész és kész terméket veszünk-és eszünk, amit csak tudok inkább elkészítem, illetve az alapanyagok nagy részét is kimérve, csomagolás nélkül veszem. Talán ezért is akad meg a szemem az olyan megoldásokon, amik a háztartásban keletkező biohulladék kezelésére szolgálnak.
Miért baj, ha a bio hulladékot a kommunális hulladékkal együtt gyűjtjük?
A hulladéklerakóra kerülve anaerob körülmények között bomlása során üvegházhatású gáz, főleg metán keletkezik, amelynek energetikai hasznosítása sajnos még csak kevés helyen megoldott, így a légkörbe kerülve fokozza az üvegházhatást. Ha pedig a hulladék a begyűjtés után égetésre kerül, ez az organikus része- magas víztartalma miatt- jelentősen csökkenti az égés hatásfokát. Ebből következik, hogy a legjobb, ami az élelmiszerhulladékkal történhet, ha külön gyűjtjük és hasznosítják.
HomeBiogas 2.0
Most egy izraeli startup házi biogáz üzemére figyeltem fel. A termék igazából nem teljesen újdonság, csak most egy újabb verzióval rukkoltak elő. A HomeBiogas 2.0 egy nagyobb kapacitású, hatékonyabb és javított konstrukcióval rendelkező biogáz üzem otthoni felhasználásra.
A komposztálással ellentétben, itt oxigénmentes körülmények között zajlik a szerves anyag lebontása, melynek eredményeként megújuló energiaként hasznosítható biogáz keletkezik. (Mintahogy a hulladéklerakókban is, csak ezt saját otthonunkban hasznosíthatjuk, nem a légkörbe távozik.)
Használata egyszerű:
Az élelmiszer maradékot és más bio hulladékot egy tölcséren keresztül kell betáplálni, amelyen keresztül az egy oxigénmentes tartályba kerül. Itt bizonyos mikroorganizmusok jelenlétében megkezdődik a szerves anyag fermentációja, melynek során biogáz, azaz metán, szén-dioxid és egyéb gázok keveréke keletkezik. A keletkező gáz egy tároló tartályba kerül, ahonnan egy csövön keresztül a felhasználáshoz lehet vezetni. A biogáz mellett folyékony állagú trágya is keletkezik, amihez egy kiöntő nyíláson férhetünk hozzá.
Maga a berendezés telepítése pedig elvileg nem vesz egy óránál többet igénybe.
A komposztálással ellentétben nem csak talajjavítót kapunk tehát, hanem megújuló energiát is, ami azért elég jól hangzik.
A biogázt használhatjuk kerti főzésre, de a konyhai tűzhelyre is ráköthetjük egy gázrózsa átalakításával, illetve egy egy rózsás biogáz főzőlap alapból jár hozzá. Akár 3 óra főzést is biztosíthat naponta a betáplált hulladék mennyiségétől és minőségétől függően.
A hatékony működéshez érdemes a mikrobák kedvében járni
Maga a használata tényleg egyszerűnek tűnik, de ha kicsit is jártasak vagyunk a mikrobiológiában, akkor van elképzelésünk arról is, hogy eredményessége rengeteg tényezőtől függ.
Kezdjük a legfontosabbal, magukkal a mikrobákkal. A starter kultúrát állati trágya betáplálásával kapjuk. A legjobb ha friss, növényevő állat trágyáját alkalmazzuk: szarvasmarha, kecske, juh, ló, sertés trágyája ideális. Az aktiváció után pár héttel kezdődik meg a biogáz termelése.
Ahhoz, hogy a mikróbák folyamatosan termeljék a biogázt, folyamatosan etetni kell őket szerves hulladékkal. A lebontás gyorsasága és biogázzá alakítása függ a betáplálástól. A komposztálással ellentétben (főként a zárt rendszerének köszönhetően) itt mindenféle szerves hulladék alkalmazható: legyen az ételmaradék vagy állati ürülék. A keletkező biogáz összetétele és így energiatartalma azonban függ a betáplált hulladéktól. A haszonállatok trágyája például jó biogáz hozamot eredményez, de például a házi állatoké (és az emberé is) ezekhez képest elenyésző. Az ételmaradékok, mivel még nincsenek megemésztve, nagyobb energiatermelő potenciállal rendelkeznek. A zsír és olaj különösen produktív, de nagy mennyiségben visszájára fordulhat.
Összességében a kalóriában gazdag ételmaradékok a legproduktívabbak. A komposztálással ellentétben, akár hús, hal és tejtermékek hasznosítására is alkalmas. A kerti zöldhulladékokat sejtszerkezetük révén nehéz lebontani, ezért előkészítő lépéseket igényelnek, emellett akár el is tömíthetik a rendszert, jobb kerülni. A citrusfélék héja is kerülendő, az antibakteriális bevonat tönkreteheti a mikroflórát. A szerves hulladékkal azonos mennyiségű vizet is hozzá kell adni a rendszerhez (szürkevíz is jó) betápláláskor (naponta maximum 12 l). Általánosságban elmondható, hogy 1 kg szerves hulladékból nagyjából 1 óra főzésre elegendő biogáz keletkezik.
A hőmérséklet szintén jelentős tényező, ezek a mikroorganizmusok szeretik a meleget. Átlag 20 Celsius fokon például jobban működnek és tisztább energia állítható elő, mint alacsonyabb hőmérsékleten. 5 Celsius fok alatt, fagypont közelében a mikroorganizmusok működése leáll. Ahol az átlaghőmérséklet 20-25 fok körüli, ott már optimálisan működik a rendszer, alacsonyabb átlaghőmérsékletnél azonban kell egy kis rásegítés: elektromos fűtés esetleg, de környezettudatosabb választás például a berendezés szellőző üvegházban való elhelyezése, vagy a biogáztermelés időszakos felfüggesztése.
Kapacitás, biztonság és melléktermék
A tároló kapacitása 700 liter, azaz körülbelül 3 óra főzésre elegendő biogázt raktározhat. Ha megtelik és nem használjuk el, akkor egy önkioldó biztonsági szelepen keresztül a levegőbe távozik. Ebben az esetben ugyanúgy rásegít az üvegházhatásra a légkörbe távozó metán, így érdemes rendszeresen hasznosítani a biogázt.
A biogáz mellett másik melléktermék is keletkezik a mikroorganizmusok tevékenysége során: folyékony trágya, amit növények tápoldataként használhatunk fel. Mikro- és makrotápanyagokban gazdag, halmazállapota révén gyorsan felszívódik és hasznosul.
Karbantartása, fenntartása
Különösebb idő és energia ráfordítást nem igényel. 5 évente ki kell takarítani, az iszapot el kell távolítani, valamint a gázszűrőt, ami a kén-hidrogén megkötésére szolgáló aktív szén szűrő, évente egyszer cserélni kell. A lecserélt darab hulladékként való kezelése annyiból áll, hogy elássuk a kertben. 🙂 A folyékony trágya kimenet is rendelkezik egy klór tablettás szűrővel az esetleges kórokozók elleni védelem érdekében, ezt havonta kell cserélni. A biogáz előállítás a légmentes tömítés, szűrő és a vizes eljárás eredményeként nem jár kellemetlen szagokkal.
Egyre népszerűbb
A berendezést szegényebb, melegebb éghajlatú országokban, mint Jordánia, Uganda stb. igyekeznek főként telepíteni a beltéri (konyha) levegőszennyezés csökkentésére. Azonban ezek mellett egyre több helyen kezdi a térhódítást. Jelenleg 520 dollárba, azaz kb. 130 000 Ft-ba kerül, szállítása májustól lesz elérhető. 2018-ban elvileg elérhető lesz a hozzáköthető BioWC is.
A szerves hulladék problémájának orvoslására nekem személy szerint sokkal szimpatikusabb megoldás a régebben kivesézett konyhai komposztálónál, igaz a felhasználása korlátozottabb a hőmérséklet szempontjából, valamint kert is mindenképp szükséges a felállításához. Azonban sok szempontból zöldebb, nem szükséges energia a működéséhez, sőt, a talajjavító komposzt, illetve tápoldat mellett megújuló energiát hasznosíthatunk. Igaz a nyers biogáz fűtőértéke kisebb a földgázétól, de akárhogy is nézzük, ha felhasználjuk a keletkező biogázt, idővel megtérülhet befektetésünk.
Mindenesetre egy beruházás előtt érdemes lehet átgondolni, hogy mennyi és milyen szerves hulladék keletkezik körülöttünk, milyen körülményeket tudunk biztosítani a hatékony biogáz termeléshez. Az is lehet, hogy némi változtatással tudunk a hulladéktermelésen (például ételmaradék) csökkenteni vagy esetleg az egyszerű komposztálás ideálisabb választás lehet számunkra, sok mindentől függ.
Nálunk az icipici kertünkben (na meg üvegház híján) nem hiszem, hogy helyet kap, marad a bio hulladék szelektív gyűjtése, az ételmaradék minimalizálása és Bella kutyussal való hasznosítása, na meg a komposztálás távlati terve. De biztos vagyok benne, hogy világszerte, főleg a melegebb éghajlaton, sokaknak jelent majd valódi megoldást és hasonlóképp csillan fel a szeme. 🙂
