A károsodott ózonréteg miatt ma már elengedhetetlen nyáron a naptejek használata ahhoz, hogy elkerüljük az UV sugárzások káros hatásait. Azzal viszont kevesen vagyunk tisztában, hogy pontosan mit kenünk magunkra és milyen hatással lehet ránk.
Itt a forróság, jön a strandolás, napozás, így bőrünk védelmére fokozottan figyelni kell. Az elmúlt években a naptej fontossága mellett egyre többször felmerült megkérdőjelezhető biztonságossága is. Érezve az idő melegedését magam is előkerestem a polcról a naptejeket, megnéztem az összetevőket és kicsit utánaolvastam a dolgoknak. Nem lettem boldog, jobb lesz másik után nézni. De most már legalább képben vagyok ezen a téren-már amennyire lehetséges…
Azt mára már mindenki tudja, hogy a nap UV sugarai károsak, a leégésen túl a bőr öregedését, bőrrák kialakulását idézhetik elő. Azt is tudjuk, hogy emiatt védekezni kell: 11 és 15 óra között kerüljük a napot. Ha elkerülhetetlen, akkor védekezünk fejfedővel, vékony ruhával na és persze naptejjel. Talán már a faktorszám jelentésével is tisztában vagyunk legtöbben, megmutatja használatával mennyi idővel tartózkodhatunk tovább a napon leégés nélkül.
De tudjuk-e, hogy hogyan működnek, mit tartalmaznak?
Alapvetően kétféle összetevő látja el a védelmi funkciót: a kémiai és a fizikai szűrők. Illetve vannak naptejek, amelyek ezek kombinációjával szélesebb spektrumban védenek.
A kémiai szűrők elnyelik az UV sugarakat, ilyen összetevők például: octyl methoxycinnamate, benzophenone-3, 4-methylbenzylidene camphor, octocrylene /INCI/ stb.
A probléma ezekkel, hogy könnyen felszívódnak a bőrön keresztül a szervezetünkbe és egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy beavatkoznak a hormonális rendszerbe, valamint felhalmozódnak szervezetünkben (már anyatejből is mutattak ki naptej összetevőt!).
Bőrünkről a vízbe oldódva, mivel a szennyvíztisztítók nem képesek eltávolítani, bekerülnek a természetes vizekbe, ott pedig a vízi ökoszisztémába és ezáltal a táplálkozási láncba is, szennyezve a környezetet és magunkat. Ráadásul az UV sugárzás hatására nem kívánt, toxikus anyagok is keletkezhetnek alkalmazásukkor bőrünkön.
A fizikai szűrők visszaverik, szétszórják az UV sugarakat, ilyen például a titán-dioxid és a cink-oxid. Ezeknek az ásványi anyagoknak az előnye, hogy kevésbé képesek áthatolni a bőrünkön. Biztos találkoztunk már olyan naptejjel, ami felkenve fehér réteget képez a bőrön. Ezek az ásványi anyagok normál pigmentméretben tükrözik, visszaverik a fényt, ezért látjuk a fehér színt. Ebben a méretben nehezen diszpergálhatók, alkalmazásuk is körülményes.
A nanotechnológia azonban lehetővé teszi ezeknek a részecskéknek a felaprózását, a csökkenő mérettel már könnyebb ezeket alkalmazni és a bőrön is átlátszó réteget képeznek. A dolog hátránya, hogy a mérettel együtt a tulajdonságok is változnak, a nanorészecskék reaktívabbak és áthatolhatnak a bőrön.
További probléma, hogy az UV sugárzás következtében a fém oxidok felületén víz jelenlétében szabad gyökök keletkeznek, és ez a fotokatalitikus aktivitás növekedhet méretük csökkenésével. A káros szabadgyökök megkötése miatt fontos, hogy antioxidánst tartalmazzon a naptej. A nanoméretű titán-dioxid és cink-oxid sejtkárosító, toxikus hatását több ízben alátámasztották vizsgálatok, a bőrön való átjutását ugyan ellentmondásos eredmények jellemzik, de nem árt az óvatosság. A nanorészecskéket egyre szélesebb körben alkalmazzák, azonban még keveset tudunk lehetséges hatásaikról.
Milyen a jó naptej?
Mindenki maga dönti el mit ken magára, gyerekeire. Az én személyes konklúzióm, hogy tanácsos a fizikai szűrőket választani, azoknak is kombinált, így szélesebb spektrumú változatát, valamint ha lehet, érdemes kerülni a nanomérettartományt, és inkább mikroszemcséset választani. A szabadgyökök megkötése végett pedig jó, ha tartalmaz a naptej antioxidánst, pl. E-vitamint (INCI: tocopherol).
Az mindenesetre megint csak beigazolódott, hogy érdemes a termékek összetevőit figyelni, ne bízzunk feltétel nélkül a gyártókban. Nekik elsősorban a profit számít, nekünk pedig az egészségünk. Az, hogy milyen naptejre esik a választás pedig nem mindegy, sem nekünk, sem a környezetünknek…
Felhasznált irodalom:
- Joanna A. Ruszkiewicza, Adi Pinkasa, Beatriz Ferrera, Tanara V. Peresa, Aristides Tsatsakisb,
Michael Aschnera (2017) Neurotoxic effect of active ingredients in sunscreen products, a
contemporary review, Toxicology Reports 4 (2017) 245–259 - Pei-Jia Lu, Shou-Chieh Huang, Yu-Pen Chen, Lih-Ching Chiueh,
Daniel Yang-Chih Shih (2015) Analysis of titanium dioxide and zinc oxide
nanoparticles in cosmetics, Journal of food and drug analysis 23 (2015) 587-594 - Maryam Khana, Alim Husain Naqvib, Masood Ahmada (2015) Comparative study of the cytotoxic and genotoxic potentialsof zinc oxide and titanium dioxide nanoparticles, Toxicology Reports 2 (2015) 765–774
