Különösen a nyári melegben fontos a folyadék és ezzel együtt az ásványi anyagok pótlása. Sok mindent hallani pro és kontra. De mindent összevetve, vajon melyik ivóvíz a legjobb választás az egészségünk, környezetünk és pénztárcánk szempontjából: ásványvíz, csapvíz vagy tisztított víz?

Nálam a víz kérdés évek óta terítéken van. Az elmúlt évtizedekben a csapvíz rossz híre beivódott a köztudatba, igényt keltve ezzel a palackozott vizekre, később pedig a víztisztítókra is. Volt amikor magam is az ásványvíz mellett tettem le a voksom, de hamar felhagytam a palackok dinelésével. A csapvíznek viszont gyakran fura íze volt, ezt leplezendő nem győztem ízesíteni. Ekkor kezdtem el gondolkozni a víztisztítón, de alapos tájékozódás nélkül nem sikerült zöld ágra vergődni. Igaz azóta megszűntek a (v)ízgondok, de jó lenne végre nyugodt szívvel inni, vagy ha kell, lépni. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


Palackozott vizek

Szinte a csapból is ez folyik, és ami szomorú, hogy sokszor nemcsak átvitt értelemben. A címkéken legtöbbször elsiklik tekintetünk és bizony, nem minden ásványvíz, ami a PET palackban fénylik. Gyakran szimpla ivóvizet iszunk százszoros áron palackozva. Ha már erre esik választásunk, legyünk figyelmesek, válasszunk valóban minőségit.
Az ásványvizek között  az ásványi anyagtartalom alapján megkülönböztetünk több típust. A szervezetnek a megfelelő folyadék és elektrolit háztartáshoz szüksége van a sókra. Arra viszont figyelni kell, hogy kiemelkedően magas ásványi anyagtartalmú ásványvíz tartós fogyasztása megterhelő lehet a szervezet számára, érdemes váltogatni a márkákat. Az alacsonyabb ásványi anyagtartalmú vizek pedig összetételüket tekintve hasonszőrűek a csapvízzel, jóformán mindegy melyiket isszuk.
Elgondolkodtató, hogy a csapvízre és az ásványvízre ugyanazok a határérték előírások vonatkoznak a természetes összetevőket (pl. arzén, nitrit, higany, ólom stb. is ide tartozik) illetően. Ergo nem biztos, hogy az ásványvíz kevesebb számunkra káros alkotót tartalmaz, mint a csapvíz, csak az, hogy a határértékek tekintetében megfelelnek.

Csomagolás

A műanyag csomagolás ráadásul egészségügyi szempontból sem a legjobb választás, ugyanis a PET palackból többek között antimon (előállításához használt katalizátor), etilén-glikol stb. kioldódhat, főleg a melegben, nem megfelelő tárolás esetén, savas víznél még inkább. Igaz, az ide vonatkozó vizsgálatok során mért értékek határérték alattiak voltak, de ha a csapvíznél is számba veszünk minden rémhírt, akkor tegyük itt is. A szénsavas vizet egyébként kiválthatjuk szódával is.
A csomagolás környezeti terhe sem elhanyagolható. A PET palackok előállítása jelentős energia és nyersanyag ráfordítással jár. Csak a palack előállításához több liter vízre van szükség. Arról nem is beszélve, hogy rövid használati idejük ellenére iszonyatos mennyiségű műanyag hulladék keletkezik fogyasztásukkal. Eddig a szelektív gyűjtéssel a zöldebbek enyhíthettek a lelkiismeretükön, de most, hogy már a legnagyobb felvevő piacnak sem kell a hulladékunk, és nem lesz belőle jó kis műszálas póló, még nagyobb problémát fog jelenteni kezelésük.

pet palack hulladék

Piszkos anyagiak

Nézzük a pénztárcánkat is. Egy bevásárlásnál ugyan 30-150 Ft nem nagy tétel, de ha kicsit jobban belegondolunk:
Napi 2 l folyadékbevitel ajánlott személyenként, akkor az egy évre eső fogyasztás egy középkategóriás (kb. 60 Ft/l) ásványvíz esetén 43 800 Ft/fő! 3 fős háztartásban máris 100 000 Ft felett járunk.


Csapvíz

Hazánkban az ivóvíz kitermelés kb. 95%- a felszín alatti vizeinkből történik. Ugyan egyes helyeken geológiai eredetű szennyezés terheli  (arzén a legjellemzőbb), de a felszíni vizekből vételezett vizekkel szemben jóval védettebbek az emberi szennyezéstől. Legnagyobb részt kiváló minőségű ivóvíz folyik a csapokból, itthon ez a leggyakrabban ellenőrzött termék. Az ivóvíz szolgáltatók kötelesek rendszeresen mérni az ide vonatkozó rendelet szerint előírt szennyezéseket, tulajdonságokat, és ha szükséges, beavatkozni, tájékoztatni.

Mindenki meggyőződhet az általa fogyasztott ivóvíz minőségéről a szolgáltatónál/önkormányzatnál, de az ÁNTSZ honlapján is találunk adatokat. Ezen az oldalon például térképes keresővel tájékozódhatunk. Az EU számára 3 évente készül jelentés, így nem egészen frissek ezek  az eredmények. Arra viszont jó lehet, hogy felmérjük alapvetően a vízminőség problémás-e (gondolok itt a geológiai eredetűre), javult-e, jellemző valamilyen határérték túllépés a területre vagy sem.

Arzén

A szennyezők közül a leggyakoribb mumus az arzén, amely leginkább geológiai eredetű. A magas, határértéket jelentősen meghaladó arzéntartalmú víz fogyasztása hosszú távon daganatos megbetegedésekhez vezethet. Magyarországon egészen 2012-ig az arzénre vonatkozó határérték többszöröse volt a nemzetközileg elfogadottnak, míg az EU-s előírások és támogatások (Ivóvízminőség javító programok) a minőség javítását célozták meg, és itt is 10 μg/l lett. Ez az érték nemzetközileg ajánlott, a határértéknek megfelelő víz nyugodtan fogyasztható. Sajnos vannak területek, ahol a beruházások ellenére sem javult a helyzet, ilyen esetben más módon biztosítják az ivóvizet, de többségében ez a probléma megoldódott.

Nitrit, nitrát, ammónium

Anyukaként még a nitrit, nitrát tartalmat emelném ki a mumusok közül, amely bizonyos koncentráció felett a csecsemők esetén kékhalálhoz vezethet. Érdemes a babavíz és a helyi vezetékes víz összetevőit összevetni. Nekem is félelmem volt kisfiam születése után, de a gyermekorvos véleményét kikérve megnyugodtam. Könnyen meglehet, hogy felesleges aranyárban babavizet vásárolni, jó minőségű vezetékes ivóvíz esetén forralt víz is megfelelő lehet. Ez viszont nem játék, tájékozódjunk!

Ólom

A vízszolgáltatók többsége az elmúlt években lecserélte ólomvezetékeit, azonban régebbi épületek hálózatában még előfordulhat. A kemény víz csökkenti veszélyeit, de érdemes utána járni, érintettek vagyunk-e.

Klór

A klór szaga egyrészt kellemetlen lehet, másrészt sokakban aggodalmat ébreszt. A szagtól megszabadulhatunk, ha a vizet pár percig hagyjuk állni, mivel illékony, könnyen kiszellőzik. A klórra a mikroorganizmusok megfékezése végett van szükség, hogy mialatt a hosszú vezetékeken eljutnak a konyhánkig, ne szaporodjanak el. (Baktériumok, ha kis mennyiségben is, de jóformán mindenhol vannak. Az ásványvízben is, csak a körülmények helyes tárolás esetén nem kedveznek az olyan mértékű elszaporodáshoz, ami gondot okozhat. Viszont pont ezért oda kell figyelni, nem szabad sokáig tárolni, hiszen a PET palackból kioldódó szerves vegyületek táplálékul szolgálhatnak a baciknak, valamint hűtve érdemes tárolni, így a kioldódás is minimális, és a szaporulat is.)
A klór esetén is, mint mindennél, a koncentráció számít. Az ivóvízben olyan mértékben van jelen, ami egészségünkre nézve megengedhető, egy baciéra nézve kevésbé.
A klórozás melléktermékeként esetlegesen keletkező trihalometánok esetén is szigorú határértékeknek kell megfelelni a szolgáltatóknak.

Érzékszervi panaszok

Fennállhatnak érzékszervi panaszok is, ami miatt nem szívesen fogyasztunk csapvizet. Fontos tudni, hogy a szolgáltató csak átadási pontig felel a víz minőségéért. Azaz, ha gond van a vízzel, az a saját hálózatunkból is fakadhat, emiatt a víz minősége gyakorlatilag településen belül is eltérhet, ezt magam is tapasztaltam.
Az egyik leggyakoribb panasz a fémes íz, elszíneződés, ami a vezetékek állapotától függően, leginkább kioldódásból fakad. A kemény víz a sok bosszúság mellett előnnyel is jár: a vízkő lerakódva a vezetékek belső falára ugyanis mérsékli a fémek kioldódását.
Előfordulhat, hogy ha huzamosabb ideig (pl. nyaralás) nem használjuk a vizet, kellemetlen lehet a víz íze, szaga. Ilyenkor folyatni kell pár percig, hogy az állott víz távozzon a rendszerből. Fogyasztás előtt egyébként mindig kell egy kicsit folyatni (no nem percekig, még fél perc is bőven elég), amíg a jó hideg, friss víz meg nem érkezik, ezt nyugodtan fogyaszthatjuk.

Gyógyszermaradványok, növényvédőszerek

Mivel az ivóvizünk jelentős részét védett felszín alatti bázisokból nyerjük, ezektől való félelmünk majdhogynem alaptalan. Kevésbé mély rétegekből vett vízben és felszíni vizekben már megmutatkozhat az emberi szennyezés, de minimális mértékben. Leginkább a fejlett technológia révén mutathatók ki, nem a nagyfokú szennyezés miatt.
A gyógyszerhatóanyagokra jelenleg nincs szabályozás, de méréseket már végeztek, nem tudták kimutatni vizeinkből. Vannak országok, ahol minimális mértékben sikerült kimutatni, de olyan csekély mennyiségben, hogy több milliónyi pohárral kellene a vízből elfogyasztani ahhoz, hogy egy tablettányi hatóanyag bekerüljön az ember szervezetébe…
A peszticidekre már vannak előírt határértékek. Nem csak az összkoncentrációra, külön-külön is meg kell felelniük a szigorú előírásnak. Itt egyébként elgondolkoztam azon, hogy a vízben ugyan félünk a növényvédőszerektől, de a velük kezelt élelmiszerektől mintha kevésbé tartanánk…

csapvíz

Tudtad?

Ami viszont kis kutatásom során számomra újdonság volt, eddig nem gondoltam bele, hogy ivásra  és főzésre csak hideg csapvizet szabadna használni. A használati melegvíz előállítása során ugyanis a bojlerben/kazánban szennyeződhet a víz, ami miatt az ivóvízminőség nem garantált. A magasabb hőmérséklet a baciknak és a kioldódásnak is kedvez.

Anyagi kérdés

Előkaptam az egyik vízszámlámat, 570 forintot fizetünk egy köbméter vízért mindent beleszámolva. Ez azt jelenti, hogy egy fő számára, napi 2 liter fogyasztás éves szinten kevesebb, mint 500 Ft-ból kijön, nevetséges. Persze a vízdíj területenként eltérő, de nem hiszem, hogy bárhol a palackozott vizekkel vetekedne.


Víztisztítók

Van létjogosultságuk, de nem minden esetben. Ha a szolgáltatott ivóvíz nem felel meg a határértékeknek, vagy olyan érzékszervi gond van vele, amin nem tudunk segíteni (pl. szellőztetés, vagy ha csőcsere túl nagy beruházás) mindenképp javasolt a víz utótisztítása. Alaposan meg kell gondolni milyen célra szerezzük be a készüléket és ennek megfelel-e. Válasszunk ÁNTSZ által bevizsgált típust.

Alapvetően 2 típusuk van: az aktív szénnel és a reverz ozmózissal tisztító berendezések.

Aktív szén

Az aktív szenes kevesebb szennyezést köt meg és nagyon jó táptalajt jelent a baciknak. Emiatt alapos karbantartást igényel. Újabban ezüsttel impregnált aktív szén szűrők is vannak a piacon, amik azonban az ezüst kioldódása végett különösen csecsemők esetén nem ajánlottak, erre figyeljünk.

Reverz ozmózis

A reverz ozmózison alapuló víztisztító már szinte mindent kisöpör a vízből, ez az egyetlen baj vele. Vízforralóban, kávéfőzőben jól jöhet a sómentes víz, nincs vízkő, azonban az ember elektrolit háztartását rendesen felborítja, veszélyes is lehet. Éppen emiatt kell visszasózni a vizet.

Visszasózás

Mindkét típusnál érdemes visszasózót alkalmazni, olyan kapacitásút, amellyel az előírt minimum teljesíthető. Bár a visszasózás nem adja vissza a természetes vízben található ásványi anyagok harmonikus összetételét, a legfontosabbakat pótolja.

Karbantartás

Mivel ezekben a berendezésekben a kiszűrt szennyeződések és a szűrő közeg is kedvez a baktériumok elszaporodásának, az előírt karbantartási műveletet, gyakoriságot be kell tartani ahhoz, hogy a tisztított vizet biztonsággal fogyaszthassuk.

Anyagiak

Ezzel már nem spórolunk annyit, mint a csapvíz esetén, de még így is sokkal jobban járunk, mint a palackozott vizekkel. Egy egyszerűbb kancsós berendezés esetén például maga a beruházás pár hónap alatt megtérül, ezután pedig a palackozott víz töredékéért jutunk tiszta ivóvízhez.


Így a végére tisztába tettem magamban a vízkérdést. Lecsekkoltam a helyi vízminőséget, egyéb panaszom nincs a csapvízzel, így maradunk ennél, megnyugodtam. Ha világviszonylatban nézzük, hatalmas mázlink van, hogy jó minőségű ivóvízhez jutunk fillérekért (és még a WC-t is ezzel öblítjük…).

Utólag átolvasva lehet, hogy kicsit csapvíz propagandának sikerült ez a bejegyzés, de gondoljunk bele: a palackozott víz gyártója termékét százszoros áron forgalmazza a csapvízhez képest, de még a víztisztítóval is jóval magasabb áron jutunk a szomjoltóhoz, amibe természetesen szép haszon van kalkulálva. Ezzel szemben az ivóvíz szolgáltató a napi átlagos fogyasztásunk mellett az ivásra szánt vízzel filléreket keres fogyasztásunkon-szó szerint. Akkor vajon kinek érdeke a rémhírek terjedése?

Egy szó, mint száz: tájékozódjunk!

Felhasznált irodalom:

OKI: Ivóvíz kiskáté
65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól
HuffPost: Plastic Water Bottles Causing Flood of Harm to Our Environment.
A BPA (BISZFENOL-A) PET PALACK VONATKOZÁSÁBAN ÉLŐ TÉVHIT
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
OKI:LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ AZ IVÓVÍZ ARZÉN SZENNYEZETTSÉGÉRŐL
Fővárosi Vízművek-Vízminőség, vízkeménység
Fővárosi Vízművek-Őszintén a gyógyszermaradványokról!
Index: Jézus se ivott PET palackból
HVG: Nagy víztisztító teszt: egészségesek-e a tisztított vizek?
Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség: Fókuszban a víztisztító kisberendezések
OKI: Tájékoztató a vízcsapra szerelhető háztartási ivóvízkezelő kisberendezésekről
Tudatos vásárló: Termékteszt:csapvíz
Tudatos vásárló: pénzpocséklás haladóknak: a vízszűrők

 

Oszd meg másokkal:

Ez is érdekelhet még:

Naptej: amit tudni kellene (a fényvédő faktoron tú... A károsodott ózonréteg miatt ma már elengedhetetlen nyáron a naptejek használata ahhoz, hogy elkerüljük az UV sugárzások káros hatásait. Azzal viszont...
Csomagolásmentes bolt nyílt Debrecenben Debrecenben megnyílt az első csomagolásmentes bolt, ahol saját edénybe kimérve vásárolhatunk a választékból annyit, amennyire szükségünk van, csomagol...
Karácsonyi ajándék csomagolás, gondolva a környeze... A karácsonyi ajándékozás idején rengeteg hulladék keletkezik a csomagolás miatt, terhelve a környezetet. Ha magáról a csomagolásról nem is szeretnénk ...
10 egyszerű karácsonyi ajándék befőttes üvegben... Ha valami jelképes ajándékkal szeretnél meglepni valakit, de ugyanakkor nem valami felesleges kacattal, itt van pár egyszerű, de nagyszerű ötlet - be...