Ha eddig alufóliába vagy folpackba csomagoltunk, akkor jelentősen csökkenthetjük a termelt háztartási hulladékot ilyen méhviaszos kendő használatával. Ami a legjobb, hogy akár magunk is elkészíthetjük!
Már egy ideje mindenhol szembe köszönnek velem a méhviaszos kendők az interneten. Az első alkalomtól tervezem, hogy egyszer magam is elkészítem, de mivel alapvetően alufóliát és folpackot se nagyon használok, így nem hajtott a tatár. (3 éve ugyanaz a guriga van mindkettőből, lehet jobb lenne elpasszolni valakinek…)
De a kíváncsiság azért csak motoszkált bennem, és mivel minden hozzávaló volt itthon, csak beütemeztem. Végülis enni nem kér és még jól is jöhet. Alapvetően minden élelmiszert dobozolok, de van amikor nincs megfelelő méretű tároló és ami van, az vagy kicsi, vagy feleslegesen fogja a hűtőben a helyet. Ilyenkor jól jöhet a kendő, becsavarni egy darabka sajtot, egy szendvicset, vagy akár lefedni a fedő nélküli keverő tálat.
Hozzávalók:
- Pamutvászon textildarab (kb. 30×30 cm)
- Méhviasz tömb vagy pasztilla (kb. 10 g/kendő)
- Olíva vagy jojoba olaj (opcionális)
Ami fontos, hogy a textilt -legyen akár új, akár használt, -mossuk ki, hogy megszabaduljunk a felesleges festékanyagoktól és szennyeződésektől. Valamint a méhviasz is kellő tisztaságú legyen, legjobb ha bio méhészetből származik. A kendő ugyanis érintkezik az élelmiszerrel, ha minimiális mennyiségben is, de kerülhet a méhviaszból az élelmiszerre.
Az igazat megvallva, az általam használt méhviasz nem bio, „csak” gyógyszerkönyvi tisztaságú, natúrkozmetikumok alapanyagául ajánlott. A nem bio méhészetekben számos antibiotikumot, atkaölőt és egyéb kemikáliát használhatnak, ami akár a méhviaszban is előfordulhat bizonyos mennyiségben. Ez nem hangzik jól, igaz, de az az igazság, hogy én személy szerint vállalom azt a kockázatot, hogy amit a bőrömre és például az ajkamra ajakbalzsamként szabad kenni (és ezáltal ugyanúgy szájon át jut be, mintha az élelmiszerre kerül belőle valamennyi a kendőről, ráadásul jóval kisebb mennyiségben, mint egy ajakbalzsam esetén) azt ilyen kendőnél is alkalmazom.
Persze ez mindenkinek a saját felelőssége, azért javasoltam a biot, mert szerintem azzal nem lehet mellé lőni. Élelmiszertisztaságú méhviaszt egyébként gyakran alkalmaznak az élelmiszeriparban sajtok, gyümölcsök, csokik vagy akár táplálékkiegészítő tabletták fényesítőjeként. Maga a méhviasz változatlan formában távozik a szervezetből.
Azt is megjegyezném, hogy még ha esetlegesen be is jut az ételbe a méhviaszos kendőről valami, aminek nem kellene, nem feltételezem, hogy az alufólia vagy a folpack ilyen szempontból kedvezőbb. Emiatt mondom, hogy az én mérlegem szerint számomra ez a kockázat vállalható.
Elkészítés:
- A textildarabot cikk-cakk ollóval körbevágjuk, ha az nincs beszegjük a szélét a foszlás megelőzése érdekében. Ez akár el is hagyható, de tartósabb az eredmény ha megtesszük.
- Ha méhviasz tömbünk van akkor lereszeljük nagy lyukú reszelőn, ha pasztillánk van, akkor ezzel nincs dolgunk.
- A textilt egy tepsiben kiterítjük, kimérünk 10 g méhviaszt és egyenletesen elosztjuk a textil felületén.
- A sütőt a legalacsonyabb fokozatra állítjuk és betesszük pár percre. Ha épp sütünk valamit, akkor is betehetjük, nem baj a magasabb hőmérséklet, sokkal hamarabb elolvad.
- Ha elolvadt a méhviasz, kivesszük a tepsit. A textilen lehet látni, ha valahova nem jutott belőle, ott világos maradt az anyag, óvatosan felitatjuk azokkal a részekkel a textil alatti olvadt méhviaszt.
- Pár percre kiterítjük valahova, hogy lehűljön és kész.
Láttam egyébként többféle elkészítési módot, volt ahol két sütőpapír között vasalták a textilre a méhviaszt és olyan is, ahol az előre olvasztották és ecsettel kenték fel. Nekem ez a sütős verzió volt a legszimpatikusabb, szerintem ez jár a legkevesebb mosatlannal és szeméttel. A vasalós egyébként nálam nem is játszott, mivel sütőpapírt jó ideje nem tartok itthon, pont a hulladékcsökkentés végett. Sütéshez zsírozok vagy teflon sütőpapírt használok. A méhviaszos kendőt első alkalommal ilyen teflon lapon tettem a sütőbe, de azt a következtetést vontam le, hogy mivel ezt kapargatni nem szabad, jobb egyszerűen a tepsiben eljátszani ezt az egészet, a forró vízzel is könnyebb bánni a tepsi esetén a lemosásnál.
Jojoba és olíva olajjal is lehet vegyíteni
Kétszer is nekifutottam egyébként, mivel néhány helyen jojoba olaj és olíva olaj használatára figyeltem fel. Mint kiderült a méhviasz mellett ezek is rendelkeznek némi antimikrobiális hatással az élelmiszer eredetű megbetegedések kórokozói ellen. A jojoba olaj például viszgálatok alapján az E.coli ellen bizonyult a leghatásosabbnak, így javasolt az élelmiszerekben történő használata is.
Az olíva olaj antmikrobiális hatását is vizsgálták, amit valószínűleg a benne található fenoloknak köszönhet. A patogéneket különböző italokban is vizsgálták. Baracklében, kólában, tejben, sörben, narancslében a mikroorganizmusok életben maradtak, azonban vörös- és fehérbor, zöld és fekete tea, valamint ecet és olíva olaj baktericid hatást mutatott. Több vizsgálat is azt mutatta, hogy az olíva olajjal készített ételekben (pl. majonéz, saláta) a patogén mikroorganizmusok jelentősebb pusztulást mutattak, mint a napraforgó olajjal készült ételek esetén.
A méhviasz önmagában is rendelkezik antimikrobiális hatással, de egyes kutatások azt mutatták, hogy más természetes anyagokkal, konkrétan az olíva olajjal és mézzel ez a hatás felerősödött, a pelenkakiütés és az atópiás dermititisz kezelésében hatásosabbnak bizonyultak, mint az általánosan erre használt szerek.
Ezeket az eredményeket persze nem úgy kell elképzelni, hogy a méhviaszos kendő teljesen steril, az antimikrobiális hatás rengeteg tényezőtől függ. De a megfelelő higiénia mellett, ha tisztán tartjuk, maga a méhviasz és az olíva vagy jojoba olaj nem teremt a mikroorganizmusoknak kedvező közeget, így elszaporodásuktól és az ezzel járó kockázattól nem kell tartani.
Mindezeken felbuzdulva bevetettem az extra szűz olíva olajat is a második neki futásnál. Az elkészítés annyiben különbözött, hogy a méhviasz eloszlatása mellett fújtam a textilre is egy kevés olíva olajat spray-s olajadagolóból.
A végeredményben mutatkozik némi különbség, ami csupán méhviaszból készült, az sokkal jobban megtartja a kívánt formát, merevebb, hasonlít az alufóliához. A kombinált olajos kendő lazább, van némi saját esése, végülis olyan mint egy vastag, vizet nem áteresztő szalvéta. Így azt tudom mondani, hogy attól függően, készítsünk olíva vagy jojoba olaj hozzáadásával, hogy mire szeretnénk használni, mennyire fontos az alakzat megtartása. A vizet mindkettő jól visszatartja, rájuk fröccsköltem vizet, a felületükön maradt, nem engedték át.
Amit a használatukról tudni kell:
- nem szabad forró vízzel mosni, sem mosógépben,
- használat után hideg vizes konyharuhával el kell törölni, esetleg lágyabb szappannal mosni csap alatt,
- nyilván olyan ételt, ami amúgy jelentős fertőzésveszéllyel jár, pl. nyers húst, ne csomagoljunk bele.
Egy idő után-használattól függ, hogy ez mennyi-a méhviasz réteg kopik, de ugyanígy lehet pótolni, ahogy készítettük.
Ha szimpatizálunk a kendővel, de nem vagyunk az a „csináld magad” típus, akkor sem kell lemondani róla, már itthon is lehet kapni nagyon sok helyen, és szebbnél szebb mintájúak közül lehet válogatni. 🙂
Felhasznált irodalom:
Tudatos vásárló: E901- Méhviasz
Filippo Fratini, Giovanni Cilia, Barbara Turchi, Antonio Felicioli (2016)Beeswax: A minireview of its antimicrobial activity and its application in medicine, Asian Pacific Journal of Tropical Medicine 2016; 9(9): 839–843
M. Pooja Umaiyal, R.Gayathri , V.Vishnupriya,R.V.Geetha (2016) Anti Microbial Activity of Jojoba Oil against Selected Microbes: An Invitro Study, M. Pooja Umaiyal et al /J. Pharm. Sci. & Res. Vol. 8(6), 2016, 528-529
MANUEL BRENES, EDUARDO MEDINA, CONCEPCIéN ROMERO, ANTONIO DE CASTRO(2007)Antimicrobial activity of olive oil, Agro Food Industry Hi Tech · July 2007
